Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2018. november 2-re /péntek/ dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2018. október 22..

Részletes beiratkozási tájékoztató azon hallgatóink részére, akik elsősként most kezdik meg tanulmányaikat a Református Teológiai Karon

Kedves Leendő Hallgatónk!

Kérjük, figyelmesen olvassa el a tanévkezdéssel kapcsolatos alábbi teendőket! Ahhoz, hogy hivatalosan is az egyetem diákja legyen, hallgatói jogviszonyt kell létesítenie, amely a beiratkozással történhet meg.

A  beiratkozás időpontja:

2018. szeptember 7.  (péntek)

Helyszín: Református Teológiai Kar

(Tiszti pavilon, I. emelet, Komárno)

Időpont: délelőtt 9:00 

Fontos tudnivalók:

A elektronikus visszajelzéssel kapcsolatban segítséget talál honlapunkon:

https://www.ujs.sk/documents/ais2_segedanyagok/Elektronikus_visszajelzes.pdf

A beiratkozásra feltétlenül hozza magával:

1. a személyazonossági igazolványát,
2. a születési anyakönyvi kivonatának másolatát (rodný list) vagy házasságlevelének másolatát (sobášny list),
3. a 15,- € beiratkozási díj befizetésének igazolását,
4. papírt és írószert

További információk:

1. Az ünnepélyes tanévnyitó 2018. szeptember 14-én 10:30 órai kezdettel lesz az egyetem konferenciaközpontjának dísztermében. A részvétel a tanévnyitón a leendő elsős hallgatók számára kötelező!
2. Az órarend szerinti oktatás 2018. szeptember 17-én kezdődik.
3. A kollégiummal kapcsolatos információkat az egyetem honlapján találják:

http://www.ujs.sk/hu/oktatas/kollegium.html

vagy: http://www.ujs.sk/hu oldalon: oktatás/diákotthonok menüpont alatt

A hallgatók a beiratkozáskor kézhez kapják:

1. az iskolalátogatási igazolásokat, hallgatói jogviszonyt igazoló igazolásokat; lepecsételjük a családi pótlék kifizetéséhez szükséges nyomtatványt (hozza magával), autóbusz, ill. vasúti kedvezményhez nyomtatványt (hozza magával),
2. egyetemi e-mailcímet,
3. hallgatói igazolványokat,
4. a tanévkezdéssel kapcsolatos további információkat

Üdvözlettel:

ThDr. Somogyi Alfréd, PhD. - dékánhelyettes
Mgr. Szász Szilvia - AIS menedzser

Részletes beiratkozási tájékoztató azon hallgatóink részére, akik második, harmadik, negyedik illetve ötödik évfolyamba iratkozva folytatják tanulmányaikat a Református Teológiai Karon

SELYE JÁNOS EGYETEM Református teológiai Kar

elektronikus  beiratkozás menete a tanulmányok felsőbb évfolyamaiba

A hatékonyabb beiratkozás érdekében az egyetemen a beiratkozás menete elektronikus formában  valósul meg az Akadémia Információs Rendszeren (a továbbiakban „AIS“) keresztül.

További információk letöltése:

A részletes beszámolót lásd itt: http://reformata.sk/mutat/5055/

Helyszín és időpont:

Komárom, Selye János Egyetem - Református Teológiai Kar  2018. június 8. péntek

„… a folyóvíz mellé ültetett fa …
amely idejében megtermi gyümölcsét …”
(Zsolt 1,3)

Program

9,30                 Megnyitó: Mgr. Lévai Attila, PhD. a SJE RTK dékánja

10,00 – 10,30  Mgr. Lévai Attila, PhD. Néprajzi kutatások helyzete a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban: Múlt – Jelen – Jövő.

10,30 – 11,00  Mgr. Semseiné Késmárky Ágnes, PhD. A szimbólumok, s lelkigondozói hatásuk.

11,00 – 11,30  Mgr. Fritz Beke Éva, PhD.  Pap Gábornak, a Dunántúli Református Egyházkerület hajdani püspökének költészete az 1848/49-es magyar szabadságharc idején.

11,30 – 12,00  Ing. Mgr. Kis Jolán, PhD.  József esküvéseinek problematikája (1Móz 42, 15-16)

12,00 – 13,00  Ebédszünet

13,00 – 13,30  Mgr. Buza Zsolt, PhD. „ Domus Propria, Domus Optima.” Az 1. rozsnyói parókia rövid története (1864 – 1972).

13,30 – 14,00  ThDr. Szénási Szilárd, PhD. Lehetséges-e a keresztyén – iszlám párbeszéd?

14,00 – 14,30  Mgr.Süll Kinga, PhD. A készülő új református énekeskönyv.

14,30 – 15,00  JUDr.ThDr. Rákos Lóránt, PhD. „Szabadon vagy szabadságban: elmélkedés a vallásszabadságról református módon.”

15,00               A konferencia bezárása.

Programbizottság

Prof. ThDr. Bándy György

Prof. ThDr. Karasszon István, PhD.

Prof. ThDr. Kocsev Miklós, PhD.

Doc. PhDr. Molnár János

Szervezőbizottság

Ing. Mgr. Kis Jolán, PhD.

ThDr. Öllős Erzsébet

Kontakt: +42135/3260656, +421915176297

mail: ,

Résztvételének előre is örülünk!

Nemzetközi tudományos konferencia – Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara
KIHÍVÁSOK A HOMILETIKAI PALETTÁN
2018. május 11. (péntek)

A konferencia programja:

9. 00 - 9. 30   Regisztráció
9. 30 Megnyitó, kezdő áhítat: Dr. Somogyi Alfréd, a SJE RTK prodékánja
9. 45- 11. 30 Dr. Koppándi Botond (PTI - Kolozsvár) Az "Új Homiletika"  mozgalom és az amerikai protestáns prédikálás megújítása (előadás - reflexiók)
11. 30 – 12. 15   Dr. Görözdi Zsolt (SJE RTK - Komárom) A Jelenések könyve homiletikai kérdései (előadás – reflexiók)
12. 15 – 13. 00:  Ebédszünet
13. 00 – 13. 45:  Dr. Kocsev Miklós (KGRE HK – Budapest, SJE RTK Komárom) Kontextualítás és igehirdetés (előadás – reflexiók)
14. 00 – 14.45:  Dr. Nagy Alpár Csaba (BBT – Kolozsvár) Kreatív szövegértelmezés (előadás – reflexiók)
14. 45:  A konferencia bezárása

Szervező: SJE RTK,  Gyakorlati és Rendszeres teológiai tanszék

Programbizottság

Elnök:
Prof. ThDr. Kocsev Miklós, PhD.

Tagok:
Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D.
Mgr. Lévai Attila, PhD.
ThDr. Somogyi Alfréd, PhD.

Szervezőbizottság

ThDr. Öllős Erzsébet
Mgr. Szénási Lilla, PhD.

2018. április 24-én Révkomáromban került sor a „BETEKINTÉS A FÜGGÖSÉGBE – A család segítségnyújtásának lehetőségei” című, szakmai előadásokkal bevezetett kerekasztal beszélgetésre, ami reggel 10 órakor vette kezdetét. A bevezető gondolatok után, melyeket Mgr. Lévai Attila, PhD. dékán, Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D. tanszékvezető és Mgr. Szőcs Kálmánné  fogalmaztak meg, PaedDr. Kovács Erika, PhD. előadása következett "A függőség és a család" címmel.

Egy nagyon hasznos, megannyi információval szolgáló előadással gazdagodhatott a hallgatóság. Szó volt bizonyos kifejezések keveredéséről és félreérthető használatáról. Fontos hogy az egy kultúrába tartozók tisztában legyenek az adott fogalmakkal, mivel ellenkező esetben ennek hiánya hátráltathatja a munkát és késleltetheti a célok elérését. Többek között a "használat", "visszaélés" és a "függőség" voltak a vizsgálat tárgyai.

Szó esett még a függőség jelenségéről és állapotairól is, továbbá hogy kinél és miért alakulhat ki függőség. Aligha lephet meg bárkit is, hogy megannyi oka lehet a függőség kialakulásának az előadás tanúsága alapján. A függőség mivoltának összetett problémájára is felhívta a figyelmet előadónk, majd ismertette az orvosi megközelítést is, továbbá érdekes és sokatmondó statisztikákkal, ábrákkal szolgált.

Fontos volt tudatosítani, hogy a függőség mennyire megváltoztathatja nem csak az egyént, de annak családját és környezetét is. Az előadó megosztotta velünk azon tapasztalatát is, amikor egy tizenegy éves, heroinfüggő gyermekkel találkozott. Elmondása szerint körülötte mindenki, az egész családja rendszeresen használ heroint, így ez őt is hatalmába kerítette. Sajnos olykor ilyen drasztikus esetekkel is szembesül a szakember. 

Részletes tájékoztatást kaphattunk a függőség testi és lelki fajtájáról. Maga a test bizonyos szerhasználat után toleranciát alakít ki az vagy azokkal szemben, így lehetőség nyílik az adag növelésére. Egy idő után a kihagyás elvonási tüneteket eredményez, ami megannyi probléma forrásává válik. E elvonási tünetek testiek és lelkiek lehetnek. A normál állapot csak az adott anyag fogyasztásával érhető el, így ennek biztosítása és szervezetbe  való bejuttatása válik az egyén legfőbb prioritásává. Függőséget nem csak illegális, hanem legális dolgok is kiválthatnak. Ide sorolható a munkamánia vagy akár a másokkal történő chat is.

Beszélhetünk "együttfüggőség"-ről, ami lehet társfüggőség van kodependencia. Utóbbit definiálhatjuk úgy mint kapcsolati vagy személyiség zavart, továbbá mint addikciót vagy foglalkozási szerepet.

Nagyon érdekesnek bizonyult magának a függőnek szempontjából látni a körülötte lévő világot. Van, amikor nem veszi észre állapota előrehaladott voltát, pedig ez rajta kívül mindenki számára világos. Más esetben nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, nem érzi át helyzete komolyságát. Úgy érezheti, hogy viselkedése nem tér el a megszokottól. Másban és máshol keresheti függőségének okait így nem fogadja el a segítséget. Ez teszi őt veszélyessé önmaga és mások számára is.

Az 1Kor. 6,12 figyelmeztet arra, hogy a megannyi lehetőségek közepette óvakodjunk attól, hogy bárminek is a rabjává váljunk. A Róm. 7, 14-24 pedig a bűn által megmérgezett és az által gyötrődő ember állapotát hangsúlyozza, ám van nekünk reményünk és Megváltónk, aki az Úr Jézus Krisztus.

Az előadó bemutatta központjukat is, ami ártalomcsökkentés, detoxikáció és az absztinencia célú programokat is kínál. Előadása úgy gondolom, hogy lehetőséget adott a közönségnek hogy akár több szempontból is megváltoztassa a függőkhöz és magához a függőséghez való viszonyulását.

Ezt követően egy rövid szünet keretében finom és választékos megvendégelésben részesült a közönség, amit a szakmai kerekasztal követett, és ami szintén sok elgondolkodtató és hasznos gondolatokkal szolgált. Ki lett például fejtve, hogy szeretnék sokszor megmondani a szenvedőnek, hogy éppen mit mondjon vagy gondoljon, ami nem igazán jó stratégia. Hollandiában a marihuána legalizálásánál elhangzott, hogy sok holland szakember szerint ettől nem lett jobb a helyzet. A bűnözést vissza tudták szorítani, de a legálissá tételtől nem feltétlenül lett jobb a helyzet, mint amire egyes vélemények utaltak. A hiteles információk hiányoznak az emberek életéből. Szükségeltetik a részletes felvilágosítás, veszélyekre való felhívás, amit a média nem mindig hangoztat. Sokszor a szülők is hozzátesznek a gyerek függőségének kialakulásához. Bor és sör közben beszélgetnek például. Ami legális, arról azt hiszik, hogy lehet használni. Ez kultúrától is függ. A különböző szerekről sok az információ például az árak tekintetében, de a következményekkel nincsenek kellőképpen tisztában. Ebben is döntő tényező a felvilágosítás. Komoly problémákat okoz a tagadás - "velem ez nem történhet meg". A másik pórul járt, de én nem fogok. A szakembereket elméleti embereknek tartják, akik nem drogoznak, isznak, cigarettáznak, így nem érthetik ezek állapotát. A felnőtté és férfivá válás része lett a cigarettázás. Sok hagyománya is van annak, hogy hétvégenként együtt isznak, cigiznek az emberek. A szülőknek példát kell mutatniuk életükkel, nem pedig támogatni a függőség kialakulását. Néha az a segítség hogy nincs segítség, amit nagyon nehéz betartani. A család fizet, etet, kényelmet ad, megoldja a problémákat, a függőnek pedig meg marad a drog. Ám elvenni sem lehet hirtelen. Nem az utcára kell rakni, amibe bele is halhat, hanem a családnak össze kell fognia és meghúznia a határokat. Rá kell hagyni a döntést olykor a függőre - vállalja-e a halált, vagy az elvonót választja. Sok az elvált árva Magyarországon, ezek nagy része függőséghez vezet. Mindig arra mennek, amerre kisebb a nyomás. A hozzátartozókat a kemény szeretethez kell vezetni. Imádkozni, de cselekedni. Pénzszerzésre ösztönözni, például brigádra. Akár mást is bevonni, akihez elutasítás esetén a függő fordulhat. Le kell zárni a kis ajtókat. Vigyázni az együttfüggőségre, itt is keményszeretet javasolt határokkal, nem átesni a függő helyzetébe.

Mgr. Pospíšil Miklós

A VEAB Magyarságkutatási és Neveléstörténeti Munkabizottsága egy bibliai igét választva mottóul  /„ Tegyétek a fát jóvá, és a gyümölcse is jó lesz” (Mt 12-33)/ szervezte meg a Selye János Egyetem Református Teológiai Karával közösen a  A magyarság megtartó ereje a Kárpát-medencében c. nyilvános ülését 2018. április 25-én Komáromban, majd folytatólagosan 26-én a magyarországi Farádon.

A komáromi ülést a meghívott vendégek előtt Dr. Kováts-Németh Mária, a bizottság elnöke nyitotta meg.  Elsőként „A művészet megtartó ereje” – kamarakiállítással vette kezdetét az előadássorozat, amelyen Dr. Borbély Károly, festőművész ismertette a kiállított munkáit. Az általa készített képekhez gondolatsorokat fűzött. Állítja, hogy állandóság van az életben, amit Senecától idéz: „Semmilyen szél nem kedvező annak, aki nem tudja merre felé tart.”  A kiállítások szerepe a nemzeti érték kell, hogy legyen és feltárjuk, ami a miénk európai embereké. A művész úr is feltette a kérdést. Mi a küldetésünk, magyaroknak?

A Szent László könyveket  előadásában Dr. Szijártó István, irodalomtörténész, egyetemi docens, a Százak Tanácsának elnöke ismertette a közönséggel. Fő mondata , Ézsaiás próféta szavai – melyeket a XII. Pius pápa jelmondatává tett – „ Opus iustitiae pax” . Az igazság műve a béke, azaz „Az igazságnak béke a gyümölcse”. Irgalmasság, amit Szent Mártonhoz kötünk nem múlhatott el itt a Kárpát – medencében. Öt világrészen élt magyarokról szólt, hogy érdemes elgondolkodni , hova is tartunk. A Szent László könyvecskék sorozatában arra a kérdésre felelnek, hogy mit tehetünk a Hazáért, mi az, ami fontos.  A következő előadó Dr. Keresztes Péter PhD, nyitrai levéltár igazgatója prezentálta „A Nyitrai Állami levéltár feladatai” címmel előadását és feltárta a levéltár szerkezetét, a közigazgatás levéltári fondjait, a piaristák levéltári fondjait valamint az iskolaügyi osztály a privigyei és a nyitrai piaristák levéltári fondjait.

„A magyarság megtartó ereje az oktatás” címen Muhi Béla, a VMPE alelnöke, a GENIUSZ elnöke, az Apáczai Nyár Akadémia főszerkesztője tartott előadást. Mint mondta: „ Ne válasszon szét elv, politika…- mi együtt vagyunk. Kell aki összegyűjt, összetart. A társadalom vezetésében is kellenek az emberek, akik összetartják, mint a magyarság esetében is, úton módon összefognak és vezetnek.” Szót ejtett a gyermekek bizarr felméréséről, a gyengeségekről. Mennyire gyenge náluk a szövegértés, a természettudományi gondolkodás. Az oktatással baj van. Hol van Pestalozzi, Comenius és sokan mások még akik itt voltak. Miért nincs egységes pedagógiai elv? Az oktatást minden nemzetnek saját magának kell megoldania. Az egésznek az alapja az egyházi iskola. A hit és az iskola viszi tovább – „legnagyobb talány  maga az ember ( Pascal) „ akit nem szabad magára hagyni, hanem nevelni kell. Mindnyájan Don Quijote-k vagyunk, még ha a világ arcon is köp minket, akkor is pozitívan kell gondolkodnunk. Az anyanyelv az, ami összeköt minket. A digitális világban az írást meg kell tartani. Fel kell találni a jövőt, hogy jó legyen. A globalizációs világban miért van az, hogy a keresztyénség ellen megpróbáltatásokat ad az Isten? Mit akar Isten  a magyarsággal? „ … hazatalálunk majd talán..., hova fogunk érkezni? – ezeket a kérdéseket tette fel az együttgondolkodás alapjaiként az előadó.    Dr. Szász István Tas, orvos, író és kultúraszervező „A magyarság megcsúfolt szabadságszeretete és viszonzatlan Európa – szerelme” címen tartott előadása a nemzetek széttagoltságáról szólt, a kezdetektől egészen a II. világháborúig s annak következményeiről, a hamisságról, amely sorra köszönt vissza a történelem során. Említést tett a migrációs válságról, ami jelen pillanatban érint bennünket, s hogy ennek a folyamatnak a nemzetállamok felszámolása a fő célja. Európa és szabadság – hol vagyunk már ettől? Viszont mi maradhatunk Európa, ami bennünk él tovább. A cél: Európa megmentése, amire Isten segedelmével kis nép is alkalmas lehet. Mi is lesz a kisnemzetek sorsa? Képesek lesznek-e összefogni? Most kell nagyot, hatalmasat cselekedni magunk emberségéből. A történelemnek mindig is voltak, lesznek váratlan fordulatai. Az Európában halálra ítélt magyar nemzetnek hűnek kel maradni az evangéliumhoz. Amennyiben a  magyar nemzet a tiszta evangélium alá állítja családját, iskoláját,  akkor tiszta érték lesz az Európa szemében is. Új független országot kell felépíteni, érdemes megmaradni magyarnak a külső pénzhatalmú nagyokkal szemben. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” (Bethlen Gábor).

A nyitrai levéltár bemutatása mellett „A győri megyei levéltár története és gyűjteménye” címmel is elhangzott egy előadás Selmeci – Kovácsné Dancsesz Mónika, az Magyar Nemzeti Levéltár, Győr-Moson Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatónője által, aki rövid összefoglalásában feltárta  győri levéltár történetét és felhívta a figyelmet arra, hogy a felnövekvő generációval szerettessük meg a történelmet, a kutatást, amihez persze sok szorgalom és bátor elhatározás kell.

Batta György író a „Magyarságtudat a Felvidéken” cím alatt alkotott véleményt, hogy minden ember külön világ. Aki becsületesen dolgozik, boldogul. A magyarság helyzetét röviden vázolta, hogy milyen volt ezelőtt és hogyan változott meg a helyzet fokozatosan. A felvidéki magyarság a szétesettség állapotát mutatja. Saját tehetetlenségünk szétmarta a tevékenységeinket. A gyógyítás nem a mi dolgunk – hangzottak el.

„Az Eperjesi Evangélikus és a Nagyenyedi Református  Collegiumok üzenete” címen, Dr. Kováts Németh Mária, a bizottság elnöke és egyben szervezője a találkozónak  tartotta meg  előadását, majd a hozzászólások következtek, melybe egy-egy kisebb visszaemlékezéssel, vagy  referátummal. Dr. Kisida Elek sebészprofesszor, Szerencsés Magdolna, Mészáros Angelika, Bozsaki Szilvia és Szabó Orsolya kapcsolódtak be, akik leginkább saját régiójuk kultúrális-oktatási-nevelési intézményeit, s azok történetét mutathatták be.

A konferencia első napjának utolsó előadója, Mgr. Lévai Attila PhD, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, a bizottság alelnöke tömör összefoglalása hangzott el  a komáromi teológiai képzésről , annak kezdeteiről, nehézségeiről, s arról,  miképp születhetett meg a mai komáromi Református Teológiai Kar.

„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.  És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is, és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.” (1 Kor. 13, 1-2 ) –  a jól ismert Szeretet.Himnuszból vett igével rekesztette be a az ülés első, komáromi napját a kar dékánja. Az ülés másnap Farádon folytatódott az előzetes programnak megfelelően.

Bachorec Beáta, MDSS tanulmányi program 1. éves hallgatója

Tsztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2018. március 29-re dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2018. március 23.

A Schweitzer József-emlékdíj kuratóriuma 2018. február 19-i ülésén úgy határozott, hogy az emlékdíjat a 2018-as évben Xeravits Géza egyetemi tanárnak ítéli oda, aki másfél évtizedes kimagasló nemzetközi és magyar tudományos munkásságát az elmúlt két évben is számos jeles közleménnyel gazdagította.

A kuratórium döntésében nagy szerepet játszott a díjazottnak a késő-ókori zsinagógaábrázolások biblikus forrásairól kiadott magyar nyelvű monográfiája, de a zsűri figyelembe vette, értékelte a szerző említett időszakban publikált valamennyi itthon és külföldön megjelent munkáját:

1. Dániel alakja és az ókori zsinagóga, Axis 3 (2014) 71–83. (2017)
2. Japhi’a mozaiktöredéke: törzsek vagy állatöv? Antik Tanulmányok — Studia Antiqua 61 (2017) 103-112.
3. Goddesses in the Synagogue? JSJ 48 (2017) 266–276
4. The Message of the West Wall of the Dura Synagogue ZDMG 167 (2017) 111–125.
5. Temple and Synagogue in Late Antiquity, In: Géza G Xeravits, József Zsengellér, Ibolya Balla (szerk.) Various Aspects of Worship in Deuterocanonical and Cognate Literature. (Deuterocanonical and Cognate Literature: Yearbook 2016/2017), Berlin: Walter de Gruyter, 2017, 341–364.
6. The Figure of Moses in Ancient Synagogue Art, In: Michael Sommer, Erik Eynikel, Veronika Niederhofer, Elisabeth Hernitscheck (szerk.) Mosebilder: Gedanken zur Rezeption einer literarischen Figur im Frühjudentum, frühen Christentum und der römisch-hellenistischen Literatur. (WUNT 390) Tübingen: Mohr Siebeck Verlag, 2017, 415–428.
7. A Possible Greek Bible Source for Late Antique Synagogue Art, In: Pierre Jordaan, Nicholas Allen (szerk.) Construction, Coherence and Connotations: Studies on the Septuagint, Apocryphal and Cognate Literature. (DCLSt; 34.), Berlin: De Gruyter Verlag, 2016, 233–248.
8. Istennők a zsinagógában? Ókor 15:(2016) 75–81.
9. Zsidó és keresztény szent helyek a késő-ókori Palesztinában: Kísérő kötet a Bibliamúzeum kiállításához. Budapest: Ráday Gyűjtemény, 2016.

A Kuratórium tagjai:

• Komoróczy Géza (a szakmai zsűri elnöke)
• Schweitzer Gábor (a Schweitzer család képviseletében)
• Zsengellér József (kuratóriumi tag)
• Koltai Kornélia (kuratóriumi tag)
• Biró Tamás (kuratóriumi tag)

Az ünnepélyes díjátadón Zsengellér József, a Magyar Hebraisztikai Társaság elnöke, kuratóriumi tag köszöntötte a Díjazottat, valamint minden egybegyűltet: az alapító Schweitzer családot, Xeravits Géza feleségét: Bódis Krisztinát, a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumi tagságát, és a legközelebbi barátokat. 

Zsengellér elnök úr a köszöntő beszéd után átadta a szót Komoróczy Gézának, aki a Schweitzer József-emlékdíj kuratóriumának nevében, mint a szakmai zsűri elnöke ekképpen méltatta Xeravits Géza munkásságát.

Most másodszor adjuk át a Schweitzer József-díjat és Emlékérmet, amelyet a Schweitzer család alapított néhai Dr. Dr. h. c. Schweitzer József országos főrabbi, az Orsz. Rabbiképző Intézet főigazgatója, c. egyetemi tanár emlékére, a hebraisztika, judaisztika, zsidó történelem terén magyar kutatók munkáinak jutalmazására. Az első Emlékérmet Turán Tamás kapta Goldziher Ignác zsidó tudományáról írt dolgozatáért, s most méltón lép mellé ebbe a sorba dr. Xeravits Géza egyetemi tanár. Kitüntetés számomra, hogy mint a kuratórium elnöke én méltathatom tudományos munkásságát. Valamikor régen, még mint egyetemi hallgató, Géza egy félévet járt qumráni szövegolvasási órámra: azonnal feltűnt biztos héber nyelvtudása, szövegértelmezési készsége, szakirodalmi tájékozottsága. A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán végezte egyetemi tanulmányait, de ezután posztgraduális ösztöndíjjal tanult Leuvenben (Belgium), majd doktori ösztöndíjjal a groningeni egyetemen (Hollandia), s az utóbbin, a Qumrán Intézetben szerezte meg doktori (PhD) fokozatát (2002). Tanulmányai során, és majd tanári tevékenységében is, több keresztény (római katholikus, görög-katholikus, protestáns) egyetemi intézethez kötődött, tudományos munkásságának a Biblia, ezen belül kitüntetetten a héber Biblia hatása alatt kialakult terjedelmes késő-ókori vallási irodalom, az ún. apokrif könyvek álltak a középpontjában, de mindig külön figyelmet szentelt a zsidó háttérnek, gondosan szétszálazva a zsidó és a keresztény elemeket ezekben a szövegekben. Elmélyülten foglalkozott az ókori Izrael templomi kultuszával, a monotheista hagyomány fejlődésével, az ókori zsinagógák ikonográfiájával, a Biblia-értelmezés történetével – ez csak néhány tárgy gazdag munkásságában. A holt-tengeri tekercsekről számos tanulmányt közölt, könyveket írt, eredeti értelmezését adta a qumráni Biblia-magyarázatoknak (peser), más iratoknak (például, a Maʻaszé Tora). Egy összefoglaló munkája, magyarul 2008-ban, németül, jelentősen átdolgozva és kibővítve, német társszerzővel, Berlinben (De Gruyter) csak nemrég, 2015-ben jelent meg (Einführung in die Qumran-Literatur) – korábban hasonlót kaptunk Vermes Gézától, de e másik nagy qumrános magyar Géza könyve más koncepciót követ: adottnak véve a teljes szövegismeretet, jól szervezett kézikönyv, a kéziratok leírásától a qumráni zsidó vallási közösség életének bemutatásáig az interpretáció minden szintjén. Xeravits tudja, hogy a kis könyvek könnyebben eljutnak az olvasóhoz, mint a nehéz kötetek, és tudja, hogy apró bibliai legendákban is benne van, megmutatható benne az egész ókori zsidó világ. Tanári tevékenysége a magyarországi hebraisztika és Biblia-kutatás, mint említettem, széles sávjára, tudományszervezői tevékenysége a nyugat-európai biblikus világra kiterjed. Nemzetközi szimpoziumokat szervezett, tanulmányköteteket adott ki – csak a Brillnél (Leiden) több mint 15 kötet jelent meg a neve alatt –, és nem egy fiatal magyar hebraistának, biblikus kutatónak ő adta meg a nemzetközi bemutatkozás vagy ismételt szereplés lehetőségét. Xeravits Géza mögött már jelentős tudományos múlt áll, s most, 47. születésnapján, a Schweitzer József-díj átadásakor csak azt kívánhatjuk neki: ad multos annos.

A méltatást követően Schweitzer Józsefné Ági néni átadta a Schweitzer József-emlékdíjat Xeravits Gézának.

A díj átvétele után Xeravits Géza köszönetet mondott a magas szakmai elismerésért. Beszédében kifejtette, hogy különös megtiszteltetés számára, hogy olyan díj birtokosa lehet immár, amelyet Schweitzer József néhai országos főrabbi emlékére alapítottak (akinek az óráit maga is látogatta mint hebraisztika szakos diák a '90-es években a Rabbiképzőben), s amely Professzor úr: Schweitzer József nevét viseli. 

A hivatalos, ám kezdettől fogva nagyon szellemes, jó hangulatú beszédek után az alkalom  kötetlen beszélgetéssel folytatódott.

Xeravits Géza professzor úrnak eme rangos elismeréshez karunk nevében szívből gratulálunk.

2017. december 4-e és 7-e között, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi tudományos konferencia zajlott az Eperjesi Egyetemen. A szervezők – az Eperjesi Egyetem, a prágai Károly Egyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem – a reformáció jubileumi éve kapcsán a „Reformáció Közép- és Dél-kelet Európában“ címet adták a rendezvénynek. Az eperjesi Evangélikus Kollégium történelmi falai közt zajló rendezvényen több szekcióban 130 előadás hangzott el. Valójában a reformáció jubileumi évében ez volt a legnagyobb horderejű nemzetközi tudományos konferencia, ami a reformáció ötszáz évével foglalkozott. A konferencián, előadással jelen volt a Református Teológiai Karról Dr. Lévai Attila dékán, aki „Adalékok a Komáromi Református Egyházmegye reformációjához“ címmel tartott előadást és Dr. Somogyi Alfréd dékánhelyettes, aki a 20. század közepének egyházi eseményeiről beszélt „A Szervező Bizottság kezdete és vége“ című előadásában.

A közép-európai reformációval foglalkozó szekció

A három nyelven – magyarul, szlovákul és németül – zajló konferencia első napján, a résztvevők egy ugyancsak három nyelvű, ökumenikus istentiszteleten vettek részt, amelyen református részről karunk dékánja, Dr. Lévai Attila szolgált magyarul az eperjesi evangélikus Szentháromság nagytemplomban, az Ez 37 igéi alapján.

Ökumenikus istentisztelet a Szentháromság templomban. Igehirdető: Dr. Lévai Attila.

Tekintettel arra, hogy az Eperjesi Egyetem idén ünnepli megalapításának 20. évfordulóját, az egyetem vezetése rektori emlékéremmel köszönte meg mindazok segítségét, akik az Eperjesi Egyetem működését munkájukkal támogatják. Így és ezért kapta meg a rektori emlékérmet Dr. Lvai Attila dékán úr is. És az egyetemeink közötti együttműködésért - az eperjesi ünnepségek alkalmával – egyetemünk rektora Dr. habil. PaedDr. Juhász György PhD. is átvehette az Eperjesi Egyetem emlékplakettjét.

Krisztus örömhíre

Egyetemi evangelizáció

Evangelizátor igehirdető: Nt. Végh Tamás a Budapest Fasori Református Egyházközség nyugalmazott lelkipásztora

Selye János Egyetem, Református Teológiai Kar

Tiszti pavilon, földszint, E9-es előadó

2017. december 10-13.

 December 10. , vasárnap 17 óra: Nagy örömhír (Róma I, 16-17)

December 11. , hétfő 17 óra: A fontos üzenet a szabadulásról (5 Mózes18, 9-14)

December 12. , kedd 17 óra: Isten igazsága (Róma I, 16-17)

December 13. , szerda 17 óra: Hogyan lehet mindez az enyém? (Róma I, 16-17, 10, 13-17)

Ádventi evangelizáció a Református Teológiai Karon

A Selye János Egyetem Református Teológia Karán 2017. november 8-án "Reformációi emléknap " címmel kerül sor arra a rendezvényre, mely a Tudomány és Technika Hete - 2017 rendezvény-sorozat keretében az 500 éves reformációnak állít emléket. Bővebb információ és a rendezvény programja a csatolt meghívóban olvasható.

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2017.október 31-re dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2017 október 26.

2017. szeptember 22-én , pénteken szakemberek és a városból érkezett érdeklődők töltötték meg a helyi Barátság Kulturális Központ hitelesen és elegánsan a reformációra hangolt nagytermét. A rendezvény megnyitása, az érdi Bach kamarazenekar szereplése jelezte: a zene e nevezetes, most éppen 500 éves hitújítás fontos eleme, a kezdetektől napjainkig. A vendégeket és a részvevőket rövid igeolvasással köszöntötte dr. Fazekas István jogász, teológiai doktorandusz, költő, drámaíró, a helyi irodalmi közéleti lap, a Stádium főszerkesztője. Mondandójához szervesen kapcsolódtak Balog Zoltán humán erőforrás miniszter köszöntőjének részben ugyancsak bibliai alapú szavai. A miniszter levelében az Apostolok cselekedetei egyik epizódja nyomán kiemelte: ahogyan a pogányból kereszténnyé lett szerecsen komornyik egy szekéren, a Gázából Jeruzsálembe vezető úton tért meg, s ahogyan a reformáció bölcsőhelye nem egy metropolis, hanem egy szerény egyetemi városka, Wittenberg volt, úgy – ez évi vállalásai, rangos rendezvényei révén – Százhalombatta kiérdemli, hogy a „magyar Wittenberg” névvel illessük. Sinka László, a város alpolgármestere szeretettel, s a reformáció ügyét a város egyik szívügyeként mutatta be köszöntőjében, s örömmel jelezte, a hivatalos online adatokhoz képest városuk már több mint 20.000 lakost számlál, egy olyan, változatos kultúrájú Budapest-menti település ez, amely szeretettel, változatos látnivalókkal várja az ide látogatókat. A bevezető előadást, Gondolatok a reformációról címmel dr. Hafenscher Károly államtitkár úr, miniszteri biztos tartotta, aki az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Zenetudományi Egyetem tanáraként is köszöntötte a közönséget. Szavaiból kitűnt: akármilyen nevezetes év is ez, csak akkor ünnepelhetjük hitelesen, ha a kerek évfordulót követő esztendőkben is a méltányoljuk és követjük a reformáció szellemiségét.

Az ő szavait erősítette meg szlovákiai Révkomáromból érkezett Dr. Lévai Attila, aki az ottani Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja. Ő A reformációi kérdései napjainkban témát hozta a konferenciára, középpontban azzal a fontos témával, hogy nem szabad megelégednünk a „népegyházi” gyakorlattal, törekednünk kell a „hitvalló egyház” megvalósítására. Dr. habil. Bernhard Kaiser, a Selye János Egyetem Hittudományi Karának docense, akinek a német az anyanyelve, magyarul tartott németes pontosságú áttekintést , Luther teológiája címmel. A következő előadó, dr. habil. Bordás Mária , a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora A reformáció hatása az európai jogrendszerre és az iszlám jogra címmel azt illusztrálta, milyen elérő módon befolyásolták a különböző egyházak a jog és az állami struktúra fejlődését. A záró előadást dr. habil. Petrőczi Éva, a Károli Gáspár Református Egyetem Puritanizmus-kutató Intézetének ny.vezetője tartotta. A protestáns üldözés mint téma Csúzi Cseh Jakab felvidéki lelkipásztor írásaiban című dolgozatával nem csupán a mártír szerepkörnek egész életében ellene mondó, gályarabságra ítélt főhőst mutatta be, de szavaival a konferencián és Százhalombatta életében azon túl is részt vevő szlovákiai magyar delegációt kívánta köszönteni.

A délelőtti plenáris előadásokat a Selye János Egyetem teológus doktoranduszainak szekció előadásai zárták, illetve a Barátság Kulturális Központ galériájában megnyílt – Veress Zsuzsanna pápai református gimnáziumi tanár szavaival – a Református festők című kiállítás.

A rendezvényről tudósított a TV1 és a helyi Halom TV is.

“Bár a világban nincs semmi, amivel elnyerhetné Isten tetszését, Isten mégis megmutatja, hogy kegyelmes az egész elveszett világ felé, amikor kivétel nélkül mindenkit hív a Jézus Krisztusban való hitre, mely ténylegesen az életre vezető út.” ( Kálvin János) 

               Isten elhívó, kiválasztó kegyelméről és érthetetlen szeretetéről beszél Kálvin, de nem csak ezekkel a sorokkal teszi mindezt, hanem egész életével is erről tett áldott bizonyságot számunkra, amelyben fel lehetett világosan ismerni Isten vezetését és a vele való áldott tervét. Isten valóban a teremtett világot, ahogyan Kálvin is írja, mindenkit, azaz egyen-egyenként minden embert, így bennünket is elhívott és hív Krisztus követésére, magára az Élet útjára.  Hogyan is teszi mindezt? Az Ő csendes, halk, szelíd hangján…

      És valóban, ebben a zajos, háborgó világban Isten elkészít számunkra egy-egy ilyen  csendesnapot, csendesórát, az Ő közelségében, amikor megszólítja szívünket és azt mondja:

"Én vagyok az, aki veled beszélek…."

       Így történt az áldott találkozás Krisztussal az egyetemünk csendesnapjain is október 13 -14.-én, ahol az áhítatokon szólt hozzánk az Ő Igéjéből, lelkészeinkből, tanárainkból, Kálvin élettörténetéből. Egymást megismerve, egymás felé őszintén megnyílva szólt hozzánk testvéreinkből, lélektől egészen a lélekig.  Látta Krisztus milyen szívvel mentünk mi oda és azt is tudta mire volt azokban a napokban igazán szükségünk… Kinek bátorításra, kinek vigasztalásra, kinek a hitének erősítésére, egymás testvéri szeretetére, de mindannyiunk  számára egyedül Krisztusra, aki ezen a két napon is  megajándékozott bennünket Önmagával és arra bíztatott, hogy :

Nézzünk fel Őreá…. és  fussuk meg az előttünk lévő pályát….

        A csendesnapunk első reggelén Lévai Attila dékán úr áhítatán keresztül szólt hozzánk Isten Igéje, mely bátorítást adott számunkra, hogy bennünket, akiket a bizonyságtevőknek  akkora nagy fellege vesz körül, tegyünk le minden reánk nehezedő  terhet és fussuk meg az előttünk lévő pályát… Azt a pályát, amelyet bizony  nem mi választottunk,  hanem maga Isten hívott el bennünket, alkalmatlanokat…

Én magam is, roma származásúként, sokszor elbizonytalanodva, elcsüggedve tettem fel a kérdést Isten felé: "Uram nem tévedtél velem kapcsolatban, tényleg terved van velem, képes leszek én arra, amire Te elhívtál engem?  

És Ő azt felelte: Eszter, egyedül nem, de Velem igen! Mert, ahogy az áhítatban is hallhattuk, Isten a világ által megvetetteket, gyengéket választotta ki arra, hogy Néki munkatársai legyenek…. a Szentírásból tudhatjuk, amely őszintén, az emberről semmit el nem hallgatva tárja fel előttünk Isten egészen megújító kegyelmét és teszi igazzá az Ő Igéjét, hogy:  “… ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden." ( 2Kor.5,17)  hiszen..

Jákób csaló volt. Péter heves természetű. Dávidnak volt egy afférja. Jónás elmenekült Isten elől. Pál gyilkos volt. Gedeon bizonytalan. Mirjam pedig pletykás. Márta aggódó. Tamás kétkedő, Sára türelmetlen. Illés depressziós, Mózes pedig dadogott. Zákeus alacsony, Ábrahám öreg,  Lázár pedig halott volt…

Istennek bizony sokszor nagyobb terve van az életünkkel, mint mi magunk gondolnánk…

Isten nem az alkalmas embereket hívja el, hanem alkalmassá teszi az elhívottakat egyedül a Krisztusban, aki által kegyelméből élhetünk és élek.

Kegyelem…

    Mert e két napot számomra végig kísérte ez a szó: a  kegyelem...

      Ugyan játékos formában mondtuk el egymásnak, hogy kik is vagyunk és, mi is jellemző ránk igazán, de mégis megláthattuk azt, kit milyen mélységből hozott ki az Úr, hogy minden, ami ezidáig velünk történt, nem a véletlenek eseménye csupán, hanem Isten tökéletes tervének, egyedüli kegyelmének  a  része….

     Ezt láthattuk meg Kálvin életéből is, melyet Szénási Lilla karunk oktatója, a csendesnapok vezetője ismertetett meg velünk és a nekünk feltett kérdéseivel  rávilágított  többek között arra, hogy rábízattunk valakire, ahogyan Kálvin is korábbi egyetemi  tanárára… Többen bizonyságot  tehettünk arról, hogy kit is  tett  az életünkben  Isten áldássá,  ki is volt az az ember, aki bennünket nem hagyott elveszni  és bátorított, vezetett. Ma talán  nem is lennénk itt, ha Ő nem lett volna az  életünkben… Számomra ilyen áldás volt  dr. Sipos Ete Álmos ( Álmos bácsi),  református lelkész.

      Megtanulhattuk az egymásra figyelést, az együtt gondolkodást, egymás elfogadását, ötleteinek, gondolatainak figyelembe vételét, és megélhettük a közös játék örömét a délutáni alkalmakon. Megtapasztalhattuk az áldott asztalközösséget az ebédek és a vacsorák alkalmával, s  közösen megtekinthettünk egy keresztény filmet is,  Isten nem halott címmel.

 "Én vagyok az Élet…"- mondja Krisztus.

A második nap reggelének áhítatán hallhattuk az Igéből Somogyi Alfréd dékánhelyettes úrtól, hogy élni akartak azok is, akikről többek között szólt az Ige a Példabeszédek 30. könyvéből.

Volt négy kicsiny állat a földön, melyek mégis nagyon okosak voltak:

A hangya, aki ugyan nem erős, mégis beszerzi az élelmét. Miért? Mert élni akar!

A mormota népe, amely nem hatalmas nép, mégis sziklák közt építi fel a házát. Miért?  Mert élni akar!

 A sáska, aki rendezetten vonul, pedig királya sincsen.  Miért?  Mert élni akar!

A bűnös, elveszett ember, aki a Krisztushoz menekül.  Miért?  Mert élni akar! Örökké élni akar!

Szívem csendben az Úrra figyel…

      A második nap méltó zárásaként mindazokat a gondolatokat és érzéseket, melyeket e két nap ébresztett bennünk, odavihettük az Úr elé az imaséta alkalmával, szívünket felemelhettük az Úrhoz közös dicsőítő énekek által és a hálaadó imaközösségünkben is.

      E két csendesnap alkalmával Isten rávilágított arra, hogy nem mi választottuk Őt, hanem Ő választott ki bennünket arra, hogy megmutatkozzék rajtunk az Ő egyedüli dicsősége, hogy, mint áldott Fazekas, Bennünket, mint a kezében levő agyagot, áldott munkája által egyre inkább a Fiához, Jézus Krisztushoz hasonlóvá formáljon.

      Hálás szívvel hadd köszönjem meg Testvéreim nevében is Szénási Lilla tanárnőnek, lelkipásztornak áldott, szeretetteljes szolgálatát!  Köszönjük Karunk Vezetőségének, illetve a karunk Hallgatói Önkormányzatának s mindazoknak, akik tolmácsolták Isten üzenetét számunkra, lelkünk épülésére, Krisztus és az egymás iránt való testvéri szeretetünknek növekedésére!

Legyen mindenért egyedül Istené a dicsőség!

Koncz Eszter, II. éves teológushallgató

Jakab István-díj elnevezéssel a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára 2015-ben alapítvány jött létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek.

A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt.

1. díj   ̶  250 EUR

2. díj   ̶  150 EUR

3. díj   ̶  100 EUR

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2017/2018-as évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott   ̶  minimum 4 A4-es oldalas   ̶  prédikáció leadásának határideje 2018. április 30. A beérkezett prédikációkat 2018. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjakat az intézményi tanévzárón és diplomaosztó ünnepségen adják át.

Az alapítvány célja az is, hogy a helyezést elért teológusok a komáromi és a sárospataki templomban is elmondhassák a nyertes  prédikációkat, illetve ezeket könyvben/kiadványban is megjelentethessék.

Ha támogatni szeretné ezeknek a céloknak a megvalósítását,  az SK88 0900 0000 0050 7703 3903-as alapítványi számlaszámon ezt megteheti. Előre is köszönjük.

Komárom-Sárospatak: 2017. október

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara idei tanévzáróján, 2017. június 24-én, Budapesten, a Károli Egyetem Támogatója Díjat vehette át Doc. PhDr. Molnár János, a SJE Református Teológiai Karának oktatója.

A Károli Gáspár Református Egyetem vezetősége ezzel ismerte el és köszönte meg a SJE RTK első dékánjának, korábban a Calvin J. Teológiai Akadémia igazgatójának a magyar református lelkészképzésben végzett negyedszázados munkáját, s különösképpen azt a segítséget, amit a KGE-nek nyújtott. A díj odaítélésének indoklásában elhangzott, hogy „a CJTA és a SJE RTK keretén belül Molnár János csaknem negyedszázada áll kapcsolatban intézményünkkel, s e kapcsolat során számos oktatási és kutatási együttműködéssel gazdagított bennünket: graduális képzésben, doktorképzésben, fokozatszerzési eljárásokban, konferenciaszervezésekben és közös publikációkban nyilvánult meg ez az együttműködés”.

A díjat Prof. Dr. Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és Prof. Dr. Zsengellér József a KGE Hittudományi Kar dékánja adta át Dr. Molnár Jánosnak.

(sa)

A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara

2017. június 18-án, vasárnap délután 15,00 órakor a komáromi református templomban

ISTENTISZTELETTEL KEZDŐDŐ, ÜNNEPI  DIPLOMAOSZTÓ KÖZGYŰLÉST TART
Erre az alkalomra a Református Teológiai Kar nevében tisztelettel és szeretettel meghívom.
Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán

Program:

1. Igehirdetés: ThDr. Somogyi Alfréd, PhD., dékánhelyettes, tanszékvezető, esperes-lelkész

2. A végzősök bemutatása, fogadalomtétele, diplomák kiosztása (Dr. Habil. PaedDr. Juhász György, PhD.,rektor, Mgr. Lévai Attila, PhD.,  dékán)
3. Dékáni jelentés a 2016/2017-es évről

Tisztelettel kérjük, hogy 2017. június 16-ig jelezze részvételi szándékát

a +42135/3260656-os telefonon, vagy az  mail címen. 

Karunk is részt vett idén a Szeretethíd önkéntes napok Kárpát-medencei programjában, melynek keretében igyekeztünk otthonosabbá, szebbé varázsolni iskolánkat.

     2017. május 19-én reggel nyolc órakor kezdődött a program egy áhítattal, Somogyi Alfréd dékánhelyettes úr jóvoltából. A buzdító és lélekemelő szavak után közös reggelivel gyűjtöttünk erőt a nap további részéhez. Miután lelki és testi táplálékot is vettünk magunkhoz, nekiláttunk a munkálatoknak. Az önkéntesség keretében átfestettük a teológiai kar bejáratnál lévő korlátot, kitakarítottuk a bejárat környékét, valamint a Református Teológiai Kar Hallgatói Önkormányzatának újonnan kapott irodáját takarítottuk ki és rendeztük be.

     A nap végén fáradtan bár, de jó érzéssel térhettünk nyugovóra, tudván, hogy nemcsak magunknak, hanem a következő nemzedéknek is igyekeztünk biztosítani azt, hogy egy otthonosabb környezetben tudjanak tanulni, ahova ha belépnek, azt tudják mondani: ,,Áldás, hogy ilyen szép helyen tanulhatok!”

,,Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.”

(Példabeszédek könyve 10,4)

Siák Magdolna
másodéves teológus

Az idei szemeszter utolsó konvokációs előadás-sorozata több szempontból is rendkívülinek volt mondható a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán. Egyrészt azért,mert az előadók elsősorban a reformáció 500 éves jubileumának tiszteletére rendezett előadás-sorozatra fogadták el a meghívást (melyet a kar közösen szervezett a magyarországi Százak Tanácsával), másrészt azért,mivel ezúttal egykülső helyszínen került sor a program megvalósulására, a Dél-Komáromi Rendezvényközpontban, harmadrészt pedig azért,mivel a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, prof. Dr. Jerzy Snopek tartotta a fő elődást a lengyel-magyar barátság európai értékeiről.  

Rajta kívül értékes és ismeretekben gazdag előadásokat hallhattunk prof. Kásler Miklóstól, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójától a reformáció történelmi jelentőségéről, valamint Dr. Győrfi Károlytól,aki a keresztyén-ellenességről szólt, amely egyre inkább s egyre több helyütt tapasztalható Európában és szerte a világban.

A rendezvény második felében  Foltán László, egykori olimpiai bajnok kenus és May Attila, volt válogatott tőrvívó szóltak a Százak Tanácsa testületének történetéről és küldetéséről, majd Dr. Németh Mária zárta az előadások sorát a "Reformáció és iskola" c. előadásával.  Az alkalom elején a kar dékánja, Dr. Lévai Attila  tartott igei bevezetőt, majd a rendezvény végén köszönetet mondott az alkalom megvalósulásáért minden érintettnek. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Selye János Egyetem jelenlegi rektora  /Dr. Habil. PaedDr. Juhász György, PhD./, valamint korábbi rektorai /Doc. RNDr. Tóth János, PhD. és Doc. Ing. Albert Sándor, CSc./ is. A rendezők tisztelettel fejezik ki köszönetüket és hálájukat a rendezvény megszervezésének lehetőségéért Dél-Komárom Város polgármesterének, Dr. Molnár Attilának.

Az idei, immáron 13. alkalommal megrendezésre került Komáromi Egyetemi Napok a Selye János Egyetem és annak Hallgatói Önkormányzatának közös rendezvénysorozata. Ezen napok keretein belül, elsősorban hallgatói szervezésben, egész héten tartalmas előadások, tanár-diák estek, sportfoglalkozások valósulnak meg, s a rendezvénysorozat egyik napja minden évben az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia Napja is. A rendezvénysorozat szervezői igyekeznek minden évben úgy összeállítani a programot, hogy az ne kimondottan csak az egyetemi hallgatókat szólítsa meg, hanem lehetőség szerint a város érdeklődő közösségét is.

Az idei egyetemi napokon belül, elsősorban a Református Teológiai Kar kezdeményezésére helyett kapott a programban egy olyan tárlatmegnyitó is, amely vándor-tárlatként Európa nagyon sok helyén volt már megtekinthető, s ezúttal egy hét erejéig Komáromban is látogathatóvá vált. Ez a tárlat 2017. április 4-én lett megnyitva és a “ A hallei pietizmus és a reformáció: Martin Luther követője, August Hermann Francke” címet viseli. A tárlatot megnyitásának kezdetén a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, Dr. Lévai Attila köszöntötte a megjelenteket, s adott hálát azért, hogy a reformáció 500 éves jubileumén egy ilyen jelentőségű eseménnyel is tiszteleghetünk eleink hite, és hitből fakadó tenni akarása előtt, valamint kifejezte örömét a felett is, hogy ez a kiállítás az egyetemi napok rendezvény-sorozatának részét képezhette. Bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket, az egyetem jelenlévő hallgatóit, vendégeket, valamint az egyetemi vezetőket, Dr. Juhész György, rektort, Dr. Tóth János és Dr. Bukor József rektor helyetteseket, valamint a Tanárképző kar dékánasszonyát, Dr. Horváth Kingát, illetve a Gazdaságtudományi Kar dékánját, Dr. Csiba Pétert is. A köszöntő szavak után a dékán kiemelten köszöntötte és bemutatta a megjelenteknek a kiállítás magyarországi mentorát, Dr. Verók Attilát, az egri Eszterházy Károly Egyetem docensét, a Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszékének vezetőjét, aki először a vándorkiállítás útnak indítójának, Dr. Thomas Müller-Bahlke, a Franckesche Stiftungen, azaz a Franckei Alapítványok igazgatójának levelét olvasta fel, majd röviden felvezette a tárlat történetét. Mindezek után az egyes tablók bemutatása következett, melynek keretében a hallgatóság megtudhatta, hogy a hallei pietizmus és August Hermann Francke, milyen módon hatott a reformáció után 200 esztendővel elsősorban Hallera, de a későbbiekben a misszió révén a világ számos közösségére.

August Hermann Francke (1663–1727) Lübeckben született, fiatal korában teológiát hallgatott többek között Lipcsében is, ahol aztán csatlakozott a pietista reformmozgalomhoz. Később Philipp Jakob Spener segítségével a keleti nyelvek professzora lett az újonnan alakult Hallei Egyetemen (1694). Itt alapította meg 1698-ban a hallei árvaházat, mely intézmény 30 év alatt egy szinte teljesen önálló, 3000 főt számláló iskolavárossá nőtte ki magát, majd vált a hallei pietizmus, a reformáció utáni legnagyobb kora újkori társadalmi reformmozgalom bölcsőjévé, illetve az 1706-ban indult dán-hallei missziók, a világ első tartós és napjainkig ható protestáns misszióinak kiindulási pontjává.

A pietizmus Magyarországon is nagyon sok követőre talált a 18. században. A magyar pietisták „atyjaként” emlegetett győri származású Torkos András Francke útmutatás mellett tanult, a pietista lelkész és műfordító Szabó (vagy Sartoris) János pedig 1730-ban Nevescsón hallei mintára alapított árvaházat.

A vándorkiállítás, mely röviden, mégis sokszínűen összefoglalja August Hermann Francke életét, munkásságát és örökségét, a Franckei Alapítványok létrejöttét, illetve a pietizmus vallási és eszmei jelentőségét, tavaly indult útnak Németországból, és 2016 óta folyamatosan járja Európát. Ez év májusáig mintegy 15 helyszínt érint majd.

Figyelem! A Bc. (alapképzés) tanulmányi programjainkra való jelentkezési határidőt meghosszabbítottuk 2017. június 30-ig.

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2017. április 13-ra dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2016. november 23.

Szinte nincs is másik olyan történeti eseménye az emberiség históriájának, amely olyan tartósan megváltoztatta volna a világ keresztények lakta területeit, mint a reformáció. Mivel kétségbe vonta a régi világ- és értékrendet, impulzust adott olyan teljesen új elképzeléseknek és gondolkodási modelleknek, amelyek a felvilágosodás korszakán át jelenlegi társadalmi rendszereinkig ívelnek.

A pietizmus a legfontosabb európai szellemi áramlatnak számít a reformáció és a felvilágosodás között. August Hermann Francke (1663–1727) a pietizmus vezető személyiségeinek egyikeként Martin Luther számos követelését magáévá tette, és azok gyakorlati megvalósítására törekedett.

A kiállítást megnyitják:

Dr. Liptai Kálmán, rektor, Eszterházy Károly Egyetem
Dr. Verók Attila, tanszékvezető, Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszék, Eszterházy Károly Egyetem

A kiállítás anyagát bemutatja és A reformációkései felvirágzása: a hallei pietizmus címmel bevezető gondolatokat mond  dr. Verók Attila. 

Időpont: 2017. április 4., 11.00.
A kiállítás helyszíne: SJE Konferenciaközpont Aulája

Új reformáció címmel 2017. március 22-én nemzetközi tudományos konferencia lesz a Református Teológiai Karon. A konferencia – amely a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal közös szervezésben valósul meg – a reformáció 500., jubileumi évének egyik kiemelt felvidéki rendezvénye.

Meghívó és program

Jakab István-díj elnevezéssel Jakabné Lelkes Ilona (a Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára) 2015-ben alapítványt hozott létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek.

A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt. 

1. díj  ̶  250 EUR
2. díj  ̶  150 EUR
3. díj  ̶  100 EUR 

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2016/2017-es évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott  ̶  minimum 4 A4-es oldalas  ̶  prédikáció leadásának határideje 2017. április 30. A beérkezett prédikációkat 2017. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjak az intézményi tanévzáró és diplomaosztó ünnepi közgyűlések keretében kerülnek átadásra.

Komárom-Sárospatak: 2017. január
Az Alapítvány Kuratóriuma

Tisztelt Hallgatók!

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karának dékánja Mgr. Lévai Attila, PhD. 2016. november 28-án 8,00 órától 12,00 óráig dékáni szabadot hirdet a Kar hallgatói számára. A dékáni szabadidő alatt kerül sor a Selye J. Egyetem rektorjelöltjének bemutatkozására, amelyre nagy szeretettel és tisztelettel várjuk a hallgatóinkat az Egyetem Konferencia Központjának aulájába.

Mgr. Lévai Attila, PhD.
Az RTK dékánja
Komárom, 2016. november 23.

Selye János Egyetem Református Teológiai Kar  - Komárom

Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Kara - Eperjes

Sárospataki Református Teológiai Akadémia - Sárospatak

Sulyok István  Teológiai Tudományok Intézete– Nagyvárad

Calvin J. Teológiai Akadémia –Komárom

Társadalmi kérdések – teológiai reflexiók

Nemzetközi tudományos konferencia

Helyszín és időpont:

Kassai Magyar Református Egyházközség – Kovács u. 15  - Kassa

2016. november 24.      

Program

2016. november 24. csütörtök

• 9:00 – Résztvevők regisztrációja
• 9:30 – Köszöntő, rektori és dékáni megnyitó - Doc. RNDr. Tóth János, PhD., a Selye János Egyetem rektora és Mgr. Lévai Attila, PhD., a  Selye János Egyetem Református Teológiai Kar dékánja – Komárom
• 9:45 – Bevezető áhítat: Mgr. Fazekas László, püspök – Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Előadások:

• 10:00 – Társadalmi kérdések – teológiai reflexiók – Dr. Barnóczki Anita, PhD. – Sárospataki Református Teológiai Akadémia – Sárospatak
• 10:30 –  Permanentná formácia kňazov Prešovskej gréckokatolíckej archieparchie a je prínos k rozvíjaniu duchovného rozmeru v živote spoločnosti na Slovensku – Mons. prof. ThDr. Peter Šturák, PhD. – dekan Gréckokatolíckej teologickej fakulty Prešovskej univerzity v Prešove - GTF PU – Prešov
• 11:00 – A 103. zsoltár ekologikus összefüggései – prof. ThDr. Vojtech Boháč, PhD.  - - GTF PU – Prešov
• 11:30 – kávészünet
• 11:50–  Jogkövetés biblikusan (A jog teológiai igazságkritériumai)  - JUDr. ThDr. Rákos Loránt, PhD. - SzRKE
• 12:20 –  A házasságkötési eskü problematikája. – Ing. Kis Jolán, PhD. , SJE RTK - Komárom

13:00 – Ebéd

• 14:30 – Egy diakóniai felmérés utóélete - a SZRKE szeretetszolgálatában végzett felmérés értékelése. – Mgr. Ibos Henriett,  SzRKE Diakóniai Központja
• 15:00 –  A fogyatékosság jelenségének keresztyén értelmezése – Mgr. Haris Szilárd. PhD., SzRKE Diakóniai Központja
• 15:30 –  A cigányság integrációjának társadalmi és egyházi kihívásai napjainkban  - ThDr. Kálmán Csaba, MRE Veszprémi Egyházmegye
• 16:00 –  kávészünet

• 16:20 – Anyanyelvváltási tapasztalatok és nyelvi szórványosodás a felvidéki magyar református közösségben – ThDr. Somogyi Alfréd, PhD. – SJE RTK - Komárom

• 16:50 – kerekasztal-megbeszélés, a konferencia kiértékelése

• 17:30 – Tájékoztató a SJE RTK életéről, kiadványairól - Mgr. Lévai Attila, PhD. – dékán és Mgr. Czinke Zsolt, PhD.- hallgató - SJE RTK – Komárom

• 18:00 –  Záró áhitat: Mgr. Orémus Zoltán, esperes - SzRKE Abaúj-Tornai Református Egyházmegye

Programbizottság:

Mgr. Lévai Attila, PhD. - Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia

Doc. Dr. Füsti-Molnár Szilveszter, PhD.  - Sárospataki Református Teológiai Akadémia - Sárospatak

Dr. habil. Kókai Nagy Viktor, PhD. - Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, Magyarország

Doc. Dr. Pálfi József, PhD. – Partiumi Keresztyén Egyetem – Nagyvárad

prof. ThDr. Vojtech Boháč, PhD.  – Gréckokatolícka teologická fakulta  Prešovskej univerzity – Prešov

Mgr. Görözdi Zsolt, Th.D.  - Selye János Egyetem, Komárom, Szlovákia

Szervezőbizottság

Ing. Kis Jolán, PhD.

Mgr. Czinke Zsolt

Mgr. Orémus Zoltán

Mgr. Pólya Katalin, PhD

ThDr. Somogyi Alfréd, PhD..

A kiállítás eredeti fotók és írásos kor-dokumentumok alapján mutatja be az 1956-os magyar forradalom utáni emigrációban Ausztriába, vagy Ausztrián át Nyugat-Európába, illetve az Egyesült Államokba menekült emberek közötti református egyházi szolgálatokat.

A Selye János Egyetem Református Teológiai  Kara dékánja

a 131/2002 T.t. sz. felsőoktatási törvénnyel összehangban, a SJE oktatói, kutatói, professzori, docensi munkakörök betöltésére kidolgozott irányelve, valamint a SJE vezetői munkakörök betöltésére kidolgozott irányelve alapján

p á l y á z a t o t   h i r d e t

a következő tanszékvezetői munkakör betöltésére: „TANSZÉKVEZETŐI PÁLYÁZAT“

Roads to Reconciliation Between Groups in Conflict

10th Conference of Protestant Theological Faculties from Central and Eastern Europe and the Netherlands   Komárno, Slovakia    20. -24. April 2016

Registrations form

Comenius Conference

Programm.der.Konferenz

Liste von Hotels.docx

List of Hotels and Pensions in Komárno.docx

M E G H Í V Ó

Komolyzenei koncertre

A Selye János Egyetem rektora, Doc. RNDr. Tóth János, PhD.
és a
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Ft. Mgr. Fazekas László
védnökségével
2016. április 18-án, hétfőn 18 órai kezdettel, Révkomáromban, a református templomban.

Fellépő: Flauto Dolce Együttes (Kolozsvár, Románia)

(korabeli hangszereken)

MAJÓ Zoltán – furulyák, művészeti vezető,  SZABÓ Mária - furulyák, MIKLÓS Noémi – csembaló, orgona és Mihaela MAXIM – szoprán

A kolozsvári Flauto Dolce együttes 2000-ben alakult Majó Zoltán kezdeményezésére, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia keretein belül. Az együttes nagy figyelmet szentel a hazai régi zene ápolására, megszólaltatására. Mihaela Maxim szoprán énekesnő hangja tökéletesen belesimul az együttes hangzásvilágába. Az együttes tevékenysége során több mint 350 koncerten, különböző rádió- és TV-felvételeken, fesztiválokon működött közre, ill. több CD-t adott ki. Románián kívül Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Izraelben, Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában lépett fel.

10th Conference of Protestant Theological Faculties from Central and Eastern Europe and the Netherlands   Komárno, Slovakia    20. -24. April 2016

Registrations form

Comenius Conference

Programm.der.Konferenz

Liste von Hotels.docx

List of Hotels and Pensions in Komárno.docx

Jakab István-díj elnevezéssel Jakabné Lelkes Ilona (a Selye J. Egyetem Református Teológiai Kara valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatói számára) 2015-ben alapítványt hozott létre Jakab István nyelvész emlékére, aki élete munkásságával segítette anyanyelvünk tisztaságának megőrzését és helyes használatával magyarságtudatunk erősítését, s a nagyobb nyilvánosság előtt megszólalók (pedagógusok, lelkészek, újságírók, stb.) szabatos, stílusos, egyedi nyelvhasználatát.

Az alapítvány célja, hogy évente „az Erős vár a nyelv” feliratú éremmel és díjban részesítse azokat a teológushallgatókat, akik önálló prédikációírásban és a magyar nyelv tiszta, szabatos és stílusos használatában kiemelkedően teljesítenek. A díjazottak eredményességéről az alapítvány kuratóriuma dönt.

1. díj  ̶  250 EUR
2. díj  ̶  150 EUR
3. díj  ̶  100 EUR

Az alapítvány kuratóriuma meghirdeti a 2015/2016-os évre vonatkozó felhívását, melyre a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Karának teológus szakos, illetve a Sárospataki Református Teológiai Akadémia teológus és lelkész szakos hallgatói jelentkezhetnek.

A pályázatra írott  ̶  minimum 4 A4-es oldalas  ̶  prédikáció leadásának határideje 2016. április 30. A beérkezett prédikációkat 2016. május végéig bírálja el az alapítvány kuratóriuma által megbízott szakértői bizottság, s a díjak az intézményi tanévzáró és diplomaosztó ünnepi közgyűlések keretében kerülnek átadásra.

Komárom-Sárospatak: 2016. január

Az Alapítvány Kuratóriuma

Örömmel vettük a hírt, hogy a 2015. november 27.28-án tartott X. Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencián a Társadalomtudományi Szekcióban az első helyezést Dr. Fazekas István, míg a harmadik helyezést Mgr. Takács Klaudia érte el. Nevezettek karunk hallgatói, melyeknek e szép siker eléréséhez szívből gratulálunk.

Meghívó

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt és a Teleki László Alapítvány tisztelettel meghívja a

„MEGÚJULÓ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK

– ÉRTÉKMENTÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN”

című kiállítás megnyitójára

2015. december 11-én, 14.00 órára.

Helyszín: Selye János Egyetem Református Teológiai Kar - Tiszti Pavilon, Komárom

A kiállítás a Kárpát-medencében 1999–2012 között a Magyar Kormány támogatásával megújult magyar vonatkozású építészeti örökséget mutatja be. A vándorkiállítás eddigi helyszínei: Budapest, Técső, Beregszász, Munkács, Ungvár, Kassa, Rimaszombat, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Petrozsény, Kézdivásárhely.

A kiállítást megnyitja:

Csibi Krisztina

a Magyarság Háza igazgatója

és

Lévai Attila dékán, református lelkész

Selye János Egyetem Református Teológiai Kar –

Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Köszöntőt mond:

S. Sebestyén József építész

A kiállítást bemutatja: 

Dr. Diószegi László 

a Teleki László Alapítvány igazgatója

Együttműködési megállapodást írt alá az Intézet és a komáromi Selye János Egyetem Református Teológia Kara

A két intézmény közötti szerződés a fennálló kapcsolatok további erősítését célozza az oktatás és tudományos kutatás terén.

A Selye János Egyetem Szlovákia első önálló magyar egyeteme, amely 2004-ben indult. Az intézmény jelenleg három karral működik: Teológiai, Gazdaságtudományi és Tanárképző Kar. A Református Teológiai Kar jogelődje az 1994-ben alapított Calvin János Teológiai Akadémia.

2015. november 26.-án megkötött együttműködési szerződés értelmében a két intézmény szeretné erősíteni az egymás között fennálló kapcsolatot szellemi, anyagi és intézményi erőforrásaik hasznosításai révén. Az együttműködés ennek értelmében kiterjed az oktatás és tudományos kutatás különböző területeire és magában foglalja a diák-, oktatói- és személyzeti mobilitást, a közös konferenciaszervezést, közös publikálást és a doktorképzésben való közös részvételt.

A szerződést a komáromi Selye János Egyetem Teológiai Karának részéről Dr. Lévai Attila dékán, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet részéről Dr. Rezi Elek rektor írták alá. Az eseményen jelen voltak a két intézmény oktatói, hallgatói és személyzete is.

Teljes cikk

A komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara (SJE RTK) első alkalommal szervezett nemzetközi konferenciát az intézmény falain kívül, s az őszi tudományos szimpóziumát 2015. november 19-20. napokon Királyhelmecen, a helyi református egyházközség gyülekezeti otthonában tartotta. A több hazai és határon túli társszervező bevonásával megvalósuló konferencián a vallási, az egyházi és a lelkészi identitás aktuális kérdéseit boncolgatták a jelenlévők. 

Csütörtökön délután megtelt a gyülekezeti terem közelről és távolról érkező előadókkal, illetve hallgatókkal, s Fazekas Lászlónak, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének nyitó áhítatával kezdetét vette mind az egyetem, mind a Zempléni Egyházmegye számára rendkívülinek nevezhető alkalom. Lévai Attila, a SJE RTK dékánja felolvasta az egyetem rektorának, Tóth Jánosnak az üdvözlő levelét, majd ő maga köszöntötte a jelenlévőket, és fejezte ki örömét és háláját a konferencia megvalósulása kapcsán. A felvezető előadást Somogyi Alfréd, a SJE RTK Egyháztörténeti Tanszékének tanára tartotta „Az identitás” címmel. Előadásában jó alapot vetett a két napos tanácskozás témáinak, amelyek közül a soron következő előadást Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára tartotta a következő címmel: „A prófétai lelkület, mint a lelkészi identitás meghatározója – ószövetségi példákon keresztül”. Czinke Zsolt doktorandusz a gályarab prédikátor, Bátorkeszi István életén keresztül közelítette meg az identitás témáját. A konferencia első napjának estéjén Pálfi Józseftől, a Partiumi Keresztyén Egyetem tanszékvezetőjétől a partiumi és erdélyi helyzetet ismerhették meg a jelenlévők a lelkészi, az egyházi és az ehhez szorosan kapcsolódó nemzeti identitás vonatkozásában; Géresi Róbert a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese ugyanebben a témában a felvidéki helyzetet mutatta be a hallgatóságnak. Molnár János, a SJE RTK dékánhelyettese az arab világ vallási és nemzeti identitását vetette össze az európai, közelebbről a felvidéki magyar önazonosságának a megélésével. Az estet a királyhelmeci lelkipásztornak, Molnár Elemérnek az áhítata zárta, amit még a közös vacsora követett.

A konferencia második napja Kendi Csabának, a Zempléni Református Egyházmegye esperesének az igemagyarázatával kezdődött. Bohács Béla, az Eperjesi Egyetem Görögkatolikus Teológiai Karának tanszékvezető tanár előadása által a görög-katolikus egyház múltján és jelenén keresztül kaphattunk némi rálátást a felekezeten belüli lelkészi és egyházi identitásra. A katolikus kitekintést követően Kocsev Miklós, a SJE RTK tanszékvezető tanára a lelkészi identitás aktuális kérdéseinek témáját a gyakorlati teológia oldaláról közelítette meg előadásában. A nemzetközi konferencia utolsó előadását Lévai Attila dékán tartotta, aki számot adott a teológiai kar tudományos munkásságáról, az elmúlt években megjelent könyvekről, kiadványokról. Záró szavaiban előrevetítette a Királyhelmecen megtartott nemzetközi tudományos konferencia anyagának kiadvány formájában történő megjelenését is. Utalt rá, hogy bár először szervezett a teológiai kar külső helyszínen konferenciát, de mivel fontosnak tartja a kar tudományos munkásságának megismertetését távolabbi régiókban is, valószínű, hogy a jól sikerült tudományos értekezést követően a jövőben máshol is szerveznek majd hasonló alkalmat. A dékán záró mondatait követően Kendi Csaba esperes köszönte meg, hogy a nagy távolságot áthidalva a Zempléni Egyházmegye területére hozták a témáját illetően is rendkívül fontos és időszerű nemzetközi tudományos konferenciát.
A konferencián készült képek a Képtárban megtekinthetők.

Lévai Attilával, a SJE RTK dékánjával készült beszélgetés megtalálható a követlező címen: www.refzem.eu

A Selye J. Egyetem Református Teológiai Karán

2015. december 1-én és 2-án konvokációs előadásokra kerül sor.

December 1-én, kedden 12,00-tól:

Aktuális nemzeti kérdéseink  címmel Dr. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tart előadást.

A rendezvény moderátora és házigazdája: Mgr. Lévai Attila, PhD., dékánDecember   2-án, szerdán de. 11,00-tól

a   „Százak Tanácsa“ tagjainak előadásaira kerül sor a következő sorrendben:

A műveltség értéke - Prof. dr. Pozsgay Imre, politikus, történész

„Te mindenkinek kijelölted saját helyét…” - Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője

Az ember mértéke - Borbély Károly festőművész

A rendezvény moderátora: Dr. habil. Kovátsné Németh Mária, PhD.,

A rendezvény házigazdája: Doc. PhDr. Molnár János