Vándor-kiállítás a hallei pietizmusról a Komáromi Egyetemi Napok keretein belül.

Az idei, immáron 13. alkalommal megrendezésre került Komáromi Egyetemi Napok a Selye János Egyetem és annak Hallgatói Önkormányzatának közös rendezvénysorozata. Ezen napok keretein belül, elsősorban hallgatói szervezésben, egész héten tartalmas előadások, tanár-diák estek, sportfoglalkozások valósulnak meg, s a rendezvénysorozat egyik napja minden évben az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia Napja is. A rendezvénysorozat szervezői igyekeznek minden évben úgy összeállítani a programot, hogy az ne kimondottan csak az egyetemi hallgatókat szólítsa meg, hanem lehetőség szerint a város érdeklődő közösségét is.

Az idei egyetemi napokon belül, elsősorban a Református Teológiai Kar kezdeményezésére helyett kapott a programban egy olyan tárlatmegnyitó is, amely vándor-tárlatként Európa nagyon sok helyén volt már megtekinthető, s ezúttal egy hét erejéig Komáromban is látogathatóvá vált. Ez a tárlat 2017. április 4-én lett megnyitva és a “ A hallei pietizmus és a reformáció: Martin Luther követője, August Hermann Francke” címet viseli. A tárlatot megnyitásának kezdetén a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, Dr. Lévai Attila köszöntötte a megjelenteket, s adott hálát azért, hogy a reformáció 500 éves jubileumén egy ilyen jelentőségű eseménnyel is tiszteleghetünk eleink hite, és hitből fakadó tenni akarása előtt, valamint kifejezte örömét a felett is, hogy ez a kiállítás az egyetemi napok rendezvény-sorozatának részét képezhette. Bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket, az egyetem jelenlévő hallgatóit, vendégeket, valamint az egyetemi vezetőket, Dr. Juhész György, rektort, Dr. Tóth János és Dr. Bukor József rektor helyetteseket, valamint a Tanárképző kar dékánasszonyát, Dr. Horváth Kingát, illetve a Gazdaságtudományi Kar dékánját, Dr. Csiba Pétert is. A köszöntő szavak után a dékán kiemelten köszöntötte és bemutatta a megjelenteknek a kiállítás magyarországi mentorát, Dr. Verók Attilát, az egri Eszterházy Károly Egyetem docensét, a Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszékének vezetőjét, aki először a vándorkiállítás útnak indítójának, Dr. Thomas Müller-Bahlke, a Franckesche Stiftungen, azaz a Franckei Alapítványok igazgatójának levelét olvasta fel, majd röviden felvezette a tárlat történetét. Mindezek után az egyes tablók bemutatása következett, melynek keretében a hallgatóság megtudhatta, hogy a hallei pietizmus és August Hermann Francke, milyen módon hatott a reformáció után 200 esztendővel elsősorban Hallera, de a későbbiekben a misszió révén a világ számos közösségére.

August Hermann Francke (1663–1727) Lübeckben született, fiatal korában teológiát hallgatott többek között Lipcsében is, ahol aztán csatlakozott a pietista reformmozgalomhoz. Később Philipp Jakob Spener segítségével a keleti nyelvek professzora lett az újonnan alakult Hallei Egyetemen (1694). Itt alapította meg 1698-ban a hallei árvaházat, mely intézmény 30 év alatt egy szinte teljesen önálló, 3000 főt számláló iskolavárossá nőtte ki magát, majd vált a hallei pietizmus, a reformáció utáni legnagyobb kora újkori társadalmi reformmozgalom bölcsőjévé, illetve az 1706-ban indult dán-hallei missziók, a világ első tartós és napjainkig ható protestáns misszióinak kiindulási pontjává.

A pietizmus Magyarországon is nagyon sok követőre talált a 18. században. A magyar pietisták „atyjaként” emlegetett győri származású Torkos András Francke útmutatás mellett tanult, a pietista lelkész és műfordító Szabó (vagy Sartoris) János pedig 1730-ban Nevescsón hallei mintára alapított árvaházat.

A vándorkiállítás, mely röviden, mégis sokszínűen összefoglalja August Hermann Francke életét, munkásságát és örökségét, a Franckei Alapítványok létrejöttét, illetve a pietizmus vallási és eszmei jelentőségét, tavaly indult útnak Németországból, és 2016 óta folyamatosan járja Európát. Ez év májusáig mintegy 15 helyszínt érint majd.